és válaszok
Kinek kötelező a villamos biztonsági felülvizsgálat?
A 40/2017. (XII.4.) NGM rendelet 1. melléklete a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat, mely részletesen szabályozza e kérdéskört (ld. 1.13-tól).
Kiemelve néhányat:
- 3 évente kötelező
- nem épületnek minősülő 50 kW-ot meghaladó műtárgyakon
- fázisonként 32A-nél nagyobb túláram-védelemmel ellátott berendezéseken
- munkahelynek minősülő épületeken
- Potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő berendezéseken 2 évente
- Berendezések, gépek esetén
- első üzembehelyezés előtt
- időszakosan
- rendkívüli eseményt, átalakítást követően
- bérbeadáskor vagy tulajdonosváltáskor
- Munkahelyeken a villamos kéziszerszámokat évente
- Lakóépületeknél (és társasházaknál) 6 évente (és/vagy tulajdonváltáskor, bérbeadáskor), kivéve ha a túláramvédelem fázisonként nem nagyobb 32A-nél és van 30mA-nél nem nagyobb áram-védőkapcsoló felszerelve.
Kinek ajánlott a felülvizsgálat?
Ha villamos berendezésen bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azonnal intézkedjünk. Lehet az egy törött, repedt kapcsoló, sérült burkolat vagy kábel, szennyeződés vagy beázás, jellegzetes égett szag, túlmelegedés stb. Első lépésben mindenképp feszültségmentesítsünk és szóljunk szakembernek. Karbantartást megelőzően is hasznos lehet a műszeres felülvizsgálat.
Mit tartalmaz a minősítő jegyzőkönyv?
A legfontosabb elemek:
- Vizsgált berendezés megnevezése
- Vizsgálati dátum, helyszín és a minősítő irat érvényessége
- Felülvizsgáló adatai (benne a vizsgabizonyítvány száma), használt műszerek adatai és utolsó kalibráció dátuma; megrendelő adatai
- Minősítő irat (megfelelő, nem megfelelő), benne az érvényességi feltételek
- Minősítési alapadatok (a vizsgált dolog áramütés elleni védelmének jellemzői, vonatkozó jogszabályok és szabványok stb.)
- Vizsgálati eredmények és azok összefoglalása
- VMBSZ létesítési előírásainak ellenőrzési eredménye, védelmek ellenőrzése
- Mellékletek (mérési jegyzőkönyvek)
A villamos biztonság tűzvédelmi biztonságot is jelent?
Nem. Meg kell különböztetnünk a villamos biztonsági felülvizsgálatot, a villámvédelmi felülvizsgálatot és a tűzvédelmi felülvizsgálatot és természetesen a munkavédelmi felülvizsgálatot. Ezek más szemszögből vizsgálják esetleg ugyanazt a dolgot de természetesen vannak közös pontok, vannak összefüggések. Az un. egyenpotenciálra hozó rendszer (EPH) pl. összefügg a villamos biztonsággal de ugyanúgy a villámvédelmi rendszerhez is csatlakozik. Hasonlóképp egy berendezés törött burkolata nem megfelelt minősítést okozhat villamos és munkavédelmi szempontból is.
Az egyes felülvizsgálatokat külön jogszabályok és szabványrendszer szabályozza.
A jegyzőkönyvben feltüntetett hibákat kötelező kijavíttatni?
Ez az üzemeltető felelőssége, a jogszabály szerint igen. Nyilván egy üzem, gyáregység vagy egyéb munkahely kiemeltebb figyelmet kap mint egy lakóingatlan.
Egy félreértelmezés tisztázása
A fent hivatkozott rendelet melléklete (VMBSZ) egyértelműen megkülönbözteti az időszakos és az eseményhez kötött felülvizsgálatot:
1.6. A villamos berendezésnek az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrizni kell
a) a berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés);
b) rendkívüli eseményt követően;
c) átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt;
d) időszakosan, az e berendezés fajtájára a jogszabályokban előírt gyakorisággal és
e) bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor az 1. pont 1.13.2. alpont f) alpontjában meghatározott esetekben.
Ez utóbbira a hivatkozott f) alpont vonatkozik:
f) a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén villamos biztonsági felülvizsgálat végzése bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor, amennyiben a bérbeadás, illetve a tulajdonosváltás időpontjához képest 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem áll rendelkezésre
Két feltétel együttes megléte esetén (max 32A betáplálás fázisonként és max 30 mA kioldóáramú ÁVK megléte) az időszakos felülvizsgálat elhagyható. De nem az eseményhez kötött (tulajdonosváltás, bérbeadás)!