Mivel a villamos biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyv (természetesen) a villamos szakmai terminológiát használja, így sokszor hívnak fel engem, hogy mondjam el köznyelven is a hibalistában szereplő tételeket. Természetesen amennyiben a helyszínen van rá igény, már ott tájékoztatom a megrendelőt a tapasztaltakról. Legtöbbször így az adott ingatlan vevője szokott felhívni, vagy az üzem, gyáregység műszaki vezetője (ha nem ő volt a kísérőm).

A leggyakoribb, lakóingatlanokban előforduló hibalista tételek és magyarázatuk:

Lakáselosztóban az áramkorlátozók cseréje, figyelembe véve a vezetékek védelmi szempontjait és a szelektivitást a hatályos szabványok alapján.

Áramkorlátozón a biztosítékot értjük (kismegszakító, porcelán olvadóbiztosíték stb.). Az ide vonatkozó szabvány egyértelműen meghatározza, hogy egy adott áramkört legfeljebb mekkora értékű biztosítékkal szabad védeni. Ez függ a vezeték kersztmetszetétől, anyagától és a szerelési módtól. A hibalistát javító szerelő feladata tehát a biztosíték(ok) cseréje kisebb értékűre (az un. karakterisztikát is figyelembe véve, lakóingatlanban leggyakrabban a „B” karakterisztika javasolt).
A szelektivitás a biztosítékok értékének a „lépcsőzetességére” vonatkozik. A mérőhelyen (ahol a „villanyóra” is található) van(nak) a szolgáltatói áramkorlátozó(k). A lakáselosztóban ennél kisebb értékű biztosítékok lehetnek. Ellenkező esetben egyetlen áramkörön előforduló hiba hatására is a szolgáltatói áramkorlátozó old le, vagyis a teljes lakóingatlan feszültségmentes állapotba kerül.

Lakáselosztóra figyelmeztető matrica / tábla helyezendő.

Apróságnak tűnhet, de a szabvány előírja. Egyfázisú betáplálásnál „Vigyázz 230V”, három fázis esetén „Vigyázz 400V”:

Ha egy lakóingatlanban háztartási méretű kiserőmű (pl. napelem rendszer) található, akkor a kettős betáplálásról is tájékoztatást szükséges kihelyezni.

Lakáselosztó IP védelmének növelése szabvány szerint.

Itt a lényeg, hogy ne lehessen ujjal belenyúlva hozzáérni csatlakozáshoz, vezetékvéghez. Az alábbi képen egy (nem csak ebből a szempontból) nem megfelelő elosztó látható:

Maximum 30 mA kioldóáramú áram-védőkapcsoló beépítése.

Az áram-védőkapcsolót sokan Fi-relének vagy életvédelmi (ÉV) relének ismerik. Szükségességéről itt is olvashat.

Áramkörök jelölése.

A lakáselosztóban található áramkorlátozók jellemzően 1-2 áramkört védenek. Külön áramkör lehet pl. a fürdőszoba világítás vagy 1-1 szobában található általános célú dugaszoló aljzatok. Szükséges tudni, az egyes biztosítékok melyik áramkör(öke)t védik. Ezt jelölnünk kell feliratozással, vagy számozással és külön leírással (táblázattal). Íme egy példa az áramkörök jelölésére:

A hurokimpedancia mérés táblázatában jelzett szerelvények rögzítendők a szerelvénydobozban.

A táblázatba (ha szükséges) mindig beírom, hogy „Rögzítendő!”. A szerelvény (kapcsoló, dugalj) amennyiben süllyesztett, úgy egy un. szerelvénydobozban került rögzítésre. Gyakran előfordul, hogy a szerelvény kilazul, esetleg félig-meddig ki is mozdul a szerelvénydobozból. Erre egy példa:

I. ÉV. osztályú lámpatestekhez védővezető csatlakoztatása, vagy azok cseréje kettős szigeteltre.

Mint minden technikai eszköz, a lámpatest is meghibásodhat. Jellemzően azok a berendezések tartoznak az I. ÉV (érintésvédelmi) osztályhoz, amik kézzel érinthető fém résszel rendelkeznek. Itt a fém részre került un. hibaáramot a védővezetőnek (PE vezetőnek) kell elvezetnie. Az alábbi képen egy UFO-lámpa látható. A foglalathoz csatlakozik a fázis és a nulla (a színhasználatot most nem nézzük), de hiányzik az előírt védővezető. Ezt a piros nyíllal jelzett helyre szükséges csatlakoztatni.

Mivel a védővezető csak azonos nyomvonalon futhat az aktív vezetőkkel, ezért ennek megoldása sok esetben körülményes és költséges volna. Ilyenkor sokkal egyszerűbb az un. kettős vagy megerősített szigeteléssel rendelkező (II. ÉV osztályú) lámpatestre történő cseréje. A boltban a következő jelölést keressük a lámpa dobozán:

Megjegyzés: természetesen a hűtőszekrény, elektromos tűzhely, bojler, mosógép, gázkészülék stb. szintén rendelkezik fém burkolattal, melyekhez védővezető csatlakoztatása elengedhetetlen. Ez vagy fix bekötéssel történik, vagy a berendezés a dugvillán és dugaszoló aljzaton keresztül csatlakozik az ingatlan védővezető hálózatához.

NEM megfelelt minősítésű dugaljakhoz védővezető csatlakoztatása vagy azok megszüntetése.

Természetesen a dugaszoló aljzatokhoz is szükséges védővezetőt csatlakoztatni. A lámpatesteknél elmondottak alapján ez nem mindig egyszerű. Ha nincs védőcső a falban, melybe csak be kéne húzni, akkor bizony vagy vésnünk kell, vagy falon kívüli vezetékcsatornát is alkalmazhatunk (és falon kívüli szerelvényt). Ez utóbbi megoldás kevésbé esztétikus, de sokkal költséghatékonyabb. Számos ingatlanban tapasztaltam, hogy létesítettek új áramköröket új dugaljak részére, de a régieket is meghagyták. Ilyenkor érdemes a régi, védővezető nélküli áramköröket szakszerűen megszüntetni. Az alábbi dugaljban biztosan nincs védővezető (két pólusú, 2P), így ez már a szemrevételezésnél nem megfelelt:

Előfordulhat, hogy a dugaljhoz csatlakoztatásra került védővezető, de mégis nem megfelelt minősítést kap a hurokimpedancia táblázatban. Ennek oka lehet kötéshiba, vékony és/vagy hosszú vezeték stb. Ha mindenhol magas a hurokimpedancia értéke, akkor a hibát egy központi helyen kell keresni (védősín, PEN szétválasztás stb.). A hurokimpedancia értékének megfelelőségét az áramkorlátozó értéke, vagy áram-védőkapcsoló megléte és működőképessége is befolyásolja!

Mért- és méretlen gázvezeték szakaszok egyenpotenciálra hozása.

Ezt a gáz mérőnél és környékén szoktam ellenőrizni. A méretlen szakasz egyértelműen földelt. Ha a mért szakaszra feszültség kerül pl. a gázkészülék meghibásodása miatt, akkor az veszélyhelyzetet teremt. Az összeköttetés történhet bilincsekkel és vezetékkel, vagy laposvassal. Az alábbi képen mindkettő látható (vélhetően a vezetékek a gázóra felszerelése előtt kerültek rögzítésre):

Fentiek csak a leggyakoribbak. Számos alkalommal javaslom a klímaberendezésnek előírások szerinti külön áramkör kialakítását, a PEN vezető mérőhelyi szétválasztását, túlfeszültségvédelmi készülék(ek) beépítését stb.

Közvetlen vagy közvetett áramütés veszélyekor, illetve tűzveszély észlelésekor nem megfelelt minősítést adok. Egy nem megfelelt kötés is jelenthet tűzveszélyt, vagy pl. egy nem megfelelően (fa lambériába) beépített reflektor:

Mivel a villamos biztonsági felülvizsgáló nem hatóság, így én csak javaslatokat szoktam megfogalmazni. Elsődleges cél az alapos és szabványokban rögzített módszereken és méréseken alapuló tájékoztatás. A javaslatok megfogadása (hibajavítás ütemterven belül) a mindenkori üzemeltető felelőssége.

További kérdés, kérés esetén állok rendelkezésére itt.

FONTOS: a hibajavítást csak villanyszerelő végezheti, aki nyilatkozattal írásban tanúsítja a jegyzőkönyvben szereplő nem megfelelőségek javítását, aláírásában feltüntetve a bizonyítványszámát. Amennyiben viszont PE vezető utólagos csatlakoztatása is történik, úgy annak hatásosságát csak villamos biztonsági felülvizsgáló igazolhatja (a táplálás önműködő lekapcsolásával megvalósított védelmi mód hatásosságát).

A három leggyakoribb veszélyforrás, amivel találkozom a mindennapokban:

• Közvetlen áramütés veszélye
• Közvetett áramütés veszélye
• Tűzveszély

Közvetlen áramütés veszélye

Ez akkor adódik, ha az aktív (áramjárta) vezető közvetlenül érinthető. Ez lehet egy feszültség alatt lévő érinthető vezetékvég, egy szerelvénydobozból kijött (vagy nem kellően rögzített, esetleg sérült, törött) szerelvény (dugaszoló aljzat, kapcsoló). De ugyanúgy lehet egy búra nélküli lámpatest, vagy egy burkolathiányos berendezés is. Sőt, ha a lakáselosztó IP védelme nem megfelelő (pl. a kismegszakítók mellett a vezetékek közvetlenül hozzáférhetőek), az is közvetlen áramütés veszélyét hordozza.

Közvetett áramütés veszélye

Ekkor nincs ami elvezesse a hibaáramot, hiányzik a védőföldelés. Ha egy dugaljba nincs bekötve az un. védővezető (zöld-sárga vezeték) és a csatlakoztatott (nem kettős vagy megerősített szigetelésű) berendezés burkolatára kikerül a feszültség, akkor bizony megrázó élményben lehet részünk. Természetesen ha van áram-védőkapcsoló (Fi-relé, életvédelmi relé), akkor az lekapcsol de az alapvédelem akkor is hiányzik. Ugyanúgy közvetett áramütés veszélyét hordozza ha pl. egy bojler, mosógép, tűzhely védőföldelése hiányzik. Előfordul, hogy a védőföldelés ugyan csatlakoztatva van, de a műszeres mérés során derül fény a hurokimpedancia értékének nem megfelelőségére. Tehát ránézésre (szemrevételezéssel) ugyan rendben van, de a hatásossága nem elégséges. Ennek kimérésére speciállis műszer szükséges, mellyel természetesen egy villamos biztonsági felülvizsgáló rendelkezik.

Tűzveszély

Elektromos tűz sokféleképpen kialakulhat. Elég egy rossz (laza) kötés, csatlakoztatás, vagy a vezeték védelmének nem megfelelősége. Ez utóbbi esetben a vezeték túlmelegedhet, mert nem a vezeték anyagához és keresztmetszetéhez méretezett kismegszakító került beszerelésre. De egy rossz berendezés, készülék is okozhat tüzet (pl. egy silány minőségű telefontöltő). Gyakran előfordul, hogy a hőt termelő berendezés és az éghető anyag távolsága nem megfelelő. Láttam már pl. fa lambériába beágyazott vonalizzós reflektort, párnázott székre helyezett hősugárzót is.

Példák

Búra nélküli lámpatest. A foglalaton a csatlakozások érinthetően, ezért közvetlen áramütés veszélye fenyeget. Ráadásul védővezető sincs csatlakoztatva, ezért közvetlen áramütés lehetősége is adott.

Itt is mind közvetlen, mind pedig közvetett áramütés lehetséges (közvetlen aktív vezető érintés és védővezető hiánya):

Itt egy lakáselosztó IP védelme nem megfelelő (többek közt):

Alább egy tűzeset lépésről-lépésre. Elégtelen vezetékvédelem miatti túlmelegedés, lakáselosztó kiég, majd a ház is.

Ugye Ön is szeretné elkerülni a fenti veszélyhelyzeteket? Ha egy picit is bizonytalan abban, hogy lakóhelye elektromos szempontból biztonságos, hívjon.

Felülvizsgálatok során a legkülönbözőbb hibákkal (szabványoktól és jogszabályoktól való eltéréssel) szoktam szembesülni. Ezek közül a legsűrűbben előforduló hibák:

• Áramkörök jelölésének hiánya, figyelmeztető matrica (tábla) hiánya
• Lakáselosztó IP védettsége
• Kijött (elégtelenül rögzített) szerelvény
• I. ÉV osztályú földeletlen lámpatest
• Lámpabúra hiánya
• Áram-védőkapcsoló hiánya
• Szelektivitás nem megfelelősége
• Túlméretezett áramkorlátozó
• Nem szabványos kötések
• Fedetlen kötődoboz
• Minősítés nélküli egyedi gyártmányok (pl. szerelt hosszabbító)

avagy RCD, fi-relé, életvédelmi relé

Szabvány szerint az áram-védőkapcsoló mint kiegészítő védelem szerepel, de úgy hiszem több, mint javasolt a felszerelése (sőt, több helyen kötelező).
Feladata, funkciója egyszerű: azt figyeli, hogy a bemenő áram ugyanakkora-e mint a kimenő. Más szavakkal, a fázison a fogyasztóhoz jutó áram megegyezik-e a nullán visszatérő árammal. Ha igen, akkor rendben van és nem történik semmi.
Ha viszont a visszatérő áram kisebb (és meghaladja az un. kioldóáramot), akkor az ÁVK leold.

Hová tűnik a különbség, mitől lesz kisebb a visszatérő áram? Leggyakrabban szivárgó áram kerül egy berendezés burkolatára és az ahhoz csatlakoztatott védővezetőn folyik a különbözeti áram. Fontos, hogy a védővezetőn üzemi áram nem folyhat. Mivel a burkolatra kikerült áram veszélyes lehet (hisz közvetlen érintést tesz lehetővé), ezért nagyon hasznos az áram védőkapcsoló.
Persze akkor is leold az ÁVK, ha nem a nullavezetőn, hanem (téves bekötés miatt) a védővezetőn folyik vissza az áram. Ha valaki véletlenül egy aktív vezetőhöz ér, természetesen akkor is szakítja az áramkört (a másodperc tört része alatt).

Miben különbözik az áram-védőkapcsoló a kismegszakítótól? A kismegszakító két esetben szakítja meg az áramkört: zárlat vagy tartós túláram esetén. A szivárgó áram még nem éri el a zárlati áram erősségét, így a kismegszakító nem szakítja az áramkört. Viszont (testünkön átfolyó) 25-30 mA már elegendő ahhoz, hogy izomösszehúzódást okozzon, szívbetegeknél pedig akár súlyosabb károsodást. Ezért lakásokba 30 mA-es áram védőkapcsoló felszerelése szükséges.

Fontos, hogy ne csak ott legyen, hanem rendszeresen meg kell győződnünk annak működőképességéről. Ezért található rajta egy teszt gomb, melyet ha megnyomunk (és az ÁVK működőképes), akkor az leold. 3 havonta (de legjobb havonta) nyomjuk meg a gombot (előtte kapcsoljuk ki a számítógépet, ha nincs szünetmentes tápegységen). Ha leold, ismételjük meg még kétszer. Ha a három alkalomból egyszer is előfordul, hogy nem old le, akkor cseréltessük ki!

Ha van fürdőszobánk, a szabvány (MSZ HD 60364-7-701 Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal) előírja, hogy itt kiegészítő védelemként legfeljebb 30 mA kioldóáramú áram-védőkapcsolót kell felszerelni. A dugalj („konnektor”) áramköreit szintén szükséges áram-védőkapcsolóval védeni (MSZ HD 60364-4-41 ).

• A villanyszerelést mindig bízzuk szakemberre

• Az elektromos berendezések használati és kezelői utasítását mindig olvassuk el

• Ügyeljünk arra, hogy az elektromos berendezés és a víz együtt életveszélyes lehet

• A hosszabbítók ideiglenes megoldások. Hosszabbítót ne hosszabbítsunk

• Ajtó és szőnyeg alatt ne vezessünk kábelt

• Fűtőberendezésből (sütő, főzőlap, vízforraló stb.) ne használjunk egyszerre többet ugyanazon az aljzaton, mert túlterhelődhet és melegedhet a vezeték

• Légvezeték közelében ne másszunk fára, ne horgásszunk és ne reptessünk drónt

• Ha egy dugaljból („konnektorból”) kihúzunk egy kábelt, támasszuk meg a dugaljat egyik kezünkkel miközben a másik kezünkkel húzzuk a kábelt. Ha csak kitépjük a kábelt, kijöhet a falból a dugalj is:

• Ha kisgyermek vagy háziállat van háztartásunkban, fokozottan ügyeljünk játszásukra (pl. egy kutya elrághatja a vezetéket, kisgyermek bedughat valamit a dugaljba stb.)

• Sérült vezetéket, kábelt sose használjunk