avagy RCD, fi-relé, életvédelmi relé
Szabvány szerint az áram védőkapcsoló mint kiegészítő védelem szerepel, de úgy hiszem több, mint javasolt a felszerelése.
Feladata, funkciója egyszerű: azt figyeli, hogy a bemenő áram ugyanakkora-e mint a kimenő. Más szavakkal, a fázison a fogyasztóhoz jutó áram megegyezik-e a nullán visszatérő árammal. Ha igen, akkor rendben van és nem történik semmi.
Ha viszont a visszatérő áram kisebb, akkor az ÁVK leold.
Hová tűnik a különbség, mitől lesz kisebb a visszatérő áram? Leggyakrabban szivárgó áram kerül egy berendezés burkolatára és az ahhoz csatlakoztatott védővezetőn folyik a különbözeti áram. Fontos, hogy a védővezetőn üzemi áram nem folyhat. Mivel a burkolatra kikerült áram veszélyes lehet (hisz közvetlen érintést tesz lehetővé), ezért nagyon hasznos az áram védőkapcsoló.
Persze akkor is leold az ÁVK, ha nem a nullavezetőn, hanem (téves bekötés miatt) a védővezetőn folyik vissza az áram.

Miben különbözik az áram védőkapcsoló a kismegszakítótól? A kismegszakító két esetben szakítja meg az áramkört: zárlat vagy tartós túláram esetén. A szivárgó áram még nem éri el a zárlati áram erősségét, így a kismegszakító nem szakítja az áramkört. Viszont 25-30 mA már elegendő ahhoz, hogy izomösszehúzódást okozzon, szívbetegeknél pedig akár súlyosabb károsodást. Ezért lakásokba 30 mA-es áram védőkapcsoló felszerelése javasolt.
Fontos, hogy ne csak ott legyen, hanem rendszeresen meg kell győződnünk annak működőképességéről. Ezért található rajta egy teszt gomb, melyet ha megnyomunk (és az ÁVK működőképes), akkor az leold. 3 havonta így nyomjuk meg. Ha leold, ismételjük meg még kétszer. Ha a három alkalomból egyszer is előfordul, hogy nem old le, akkor cseréltessük ki.
Ha van fürdőszobánk, a szabvány (MSZ HD 60364-7-701:2007 Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal) előírja, hogy itt kiegészítő védelemként legfeljebb 30 mA kioldóáramú áram védőkapcsolót kell felszerelni.